A Lakiteleki Népfőiskola által 2024-ben indított Vámbéry Ármin Kollégium legújabb hétvégéjére március 7–9. között került sor. A Kelet-kutató Vámbéry Ármin nevét viselő kollégium célja a közép-ázsiai országok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán – kulturális és társadalompolitikai bemutatása, az ezzel összefüggő alapismeretek átadása. Ezen alkalommal elsősorban Azerbajdzsán állt a középpontban.

A háromnapos képzés első napján Humay Gasimzadeh azerbajdzsáni zongoraművész előadását hallgattuk meg, aki a Cadenza Kortárs Zenekar tagja és az Azerbajdzsáni Diplomácia Akadémia oktatója. Előadásának címe „Preservation of national identity through Azerbaijanian music” azaz „A nemzeti identitás megőrzése az azerbajdzsáni zenén keresztül”. Az előadása után, a Nemzeti Művelődési Intézet új épületében az ő rövid zongoraestjét hallgattuk meg.

Szombaton Vasa László a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója Azerbajdzsán geopolitikai kulcsszerepe az eurázsiai térségben címmel tartott előadást a magyar és azeri résztvevőknek. Azerbajdzsán kulcsszerepet játszik nemcsak a Kelet-Nyugat, de az Észak-Dél kapcsolatokban is. Földrajzi fekvéséből fakadó híd szerepe, ásványkincsei, és egyensúlyozó külpolitikája nem csupán a régióban tette meghatározó szereplővé, de Európa számára is egyre kevésbé nélkülözhető partnerré vált.

Ramil Ahmadov, az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémia adjunktusa A klasszikus azerbajdzsáni irodalomtól a zenéig – Nizami Ganjavi, Nasimmi és Fuzuli példáján címmel tartott előadást.

Ezután következett Tahir Tagizadeh, az Azerbajdzsáni Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki köszöntötte a jelenlévő azeri diákokat, és előadásában a magyar–azerbajdzsáni kapcsolatok dinamikus fejlődéséről beszélt.

« A 23 »

Nem kell félni a mesterséges intelligenciától, hanem élvezni kell az előnyeit – hangsúlyozta előadásában Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Hungarikum Ligetben. Mint mondta, a mesterséges intelligenciát az élet számos területén nagy sikerrel alkalmazzák már, és ez a kör csak bővülni fog. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak lehetőség, hanem veszélyforrás is egyben, ezért a magyar kormány célja, hogy a magyar emberek készségszinten tudják használni a mesterséges intelligenciát. Többek között ezért is dolgozzák át Magyarország 2020-ban elkészült mesterségesintelligencia-stratégiáját.

Fargana Bayramli, azerbajdzsáni diák, aki a Stipendium Hungaricum program keretében tanul Magyarországon, angol nyelvű előadásában Azerbajdzsán fővárosáról, Bakuról beszélt és annak virágzó kulturális életéről mesélt.

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa Küzdelem Karabahért című előadásában térképek segítségével történelmi áttekintést adott a Hegyi-Karabah körül zajlott azeri-örmény konfliktusról.

Vasárnap Abdullajeva Szvetlána, a Magyar–Azerbajdzsáni Baráti Társaság elnöke az azeri népmesék világába kalauzolta el a hallgatókat.

Ivanics Mária a Szegedi Tudományegyetem Altajisztika Tanszékének nyugalmazott professzora A szamárból lett leány motívuma a török népeknél címmel tartott előadást. Az előadó sok-sok éven át kutatta az ott élő török népeket, azok kultúráját és mondavilágát.

A színvonalas előadások sora, az előadók sokszínűsége ezúttal is hozzájárult a résztvevők, köztük az Összetartozás Népfőiskola munkatársainak szakmai és személyes fejlődéséhez.

Share This