Idén tavasszal a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében ismét értékfeltáró kollégium indult, amely az adott terület magyarsága értékeinek, kulturális és szellemi állapotának felmérését tűzte ki célul. Március 22-től 29-ig a Nyikó Mente Kollégium munkájában részt vettek Összetartozás Népfőiskolánk munkatársai is, akik Tordátfalvára, Kiskedére és Szencsedre látogattak el.
Az Alba patak völgyében fekvő Tordátfalva lélekszáma megközelítőleg 70 fő. A falucska számos helyi értékkel büszkélkedhet: műemléki védettségű temploma (unitárius templom), faragatlan székelykapuja (1800-ban készült), tájháza van (utóbbi Pop Anna óvónő gyűjteményét tartalmazza), ahol kézműves foglalkozásokat is tartanak gyermekeknek. Az iskola már nem működik, de épületét a szentendrei skanzenben felépítették és itt tartják télen az istentiszteleteket. Az ún. kosarasbál újjászervezése a falu közösségi- és kulturális életére jótékony hatással van: ezen belül pedig az amatőr színjátszótársulat programot kínál a falubelieknek, szórakozást és a társasági élet lehetőségét nyújtja. A község valaha a gyümölcstermesztéséről vált elismertté, sokan újra ennek az ágazatnak a fellendítéséért szállnak síkra, mint például Boros Zoltán. A történelem viharai e vidéket sem kerülték el, traumaként élnek a helyiek emlékezetében a kommunizmus bűntettei. A falu a fejlődés útjára lépett, a közműveket, vezetékes vizet bevezették, az aszfaltút elkészült. A táj szépsége, a természet nyugalma, a szülőföld iránti olthatatlan szeretet az, ami hazahozta az elszármazottakat, idevonzza más vidékről a fiatalokat. Az önellátás varázsa, a természet beható ismerete (növény- gyümölcstermesztés, állatok, gyógyfüvek ismerete) még mindenki számára az alaptudás része. Az emberek kedvessége, vendégszeretete, a helyi ételek ízletessége mind-mind e táj különlegessége, ami felejthetetlenné tette az itt töltött időt.
Kiskede, kilátás a templomból
Kiskedén életvitelszerűen megközelítőleg húszan élnek. Nagy gondot okoz a vízhiány, aminek megoldása még várat magára. A műemléki védettségű unitárius templom a két falu (Kiskede, Nagykede) határán lévő dombon magasodik, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az egész környékre. A központban álló művelődési otthon pontos mását felépítették a szentendrei nyíltszíni falumúzeumban. Abban adták elő a János Vitézt 1948-ban, melynek díszletét (festett székelykapu-festmény) jó állapotban megőrizték, és az most is megtekinthető. A falunak önkormányzata és saját lelkésze nincs, Csekefalváról jár be szolgálni az unitárius tisztelendő asszony az évi négy unitárius egyházi ünnep, húsvét, pünkösd, karácsony, valamint őszi hálaadás napján, ilyenkor úrvacsora is rendszeresen van. A falu iskolája a kétezres évek elején szűnt meg, a faluban lakó jelenlegi két iskolást azóta iskolabusz viszi a szomszédos Rugonfalvára. A helyi vállalkozó, Dobos Albert sokat tett a település épített örökségének megmentéséért, munkát is biztosít néhány falubelinek (nem titkolt vágya, hogy a falu egyszer skanzenként működjön). A falu állattenyésztéséről volt híres. Lovak, szarvasmarhák, juhok népesítették be a környékbeli legelőket. Ma Pál Árpád és fia, Pál Árpád Csaba (hivatását tekintve református lelkész) folytatják e hagyományt. Szürkemarhákat tenyésztenek a domboldalban. Lent a völgyben Lukács Lehel tart lovakat.
Csütörtökön a festői környezetben, kb. 1000 méteren fekvő Szencsedre látogattak el kollégáink. A faluban szilárd burkolatú út, villanyáram, vezetékes víz, önkormányzat, saját egyházközösség nem létezik az állandó jelleggel itt élő lakosok alacsony száma miatt. Itt egykor körülbelül százötven ember, hozzávetőlegesen harmincöt család lakott. Szencsed a világ közepe, tartja a helyi mondás, arra célozva, hogy a több falu közbirtokosságának határában álló település teljes egészében erdők közepén áll. Jelenleg egyetlen középülete van, egy egykori lakóházból átalakított kápolna, ahol tavalyig beszolgáló katolikus pap hirdette az Igét a főbb egyházi ünnepeken. Jelenleg úgy tűnik, a legjövedelmezőbb megélhetési forrás a turizmus lesz. A májusban nyíló védett, fehér nárciszok ellepik a falu határát, ennek okán ünnepséget is szoktak rendezni, a farkaslakai szénégető napokat is a közelben tartják. A nárciszok mellett lehetőség van több túraútvonal kipróbálására, akár lovakkal is. Ehhez kényelmes szállást biztosít Nyulas Imre, akinek hatalmas tanyáján: egy komplett ófakó ménes, juhnyáj és pásztorkutyák találhatóak. A települések alacsony lélekszáma ellenére mindenütt láthatóak a fejlődés jelei.
A kutatás második hetére augusztus végén kerül majd sor, amit kollégáink lelkesedéssel, és izgalommal várnak.
Kiemelt kép: Munkatársaink Tordátfalva műemléki védettségű temploma előtt
Legutóbbi hozzászólások