Október 11-13. között került sor a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében a Vámbéry Ármin Kollégium negyedik hétvégéjére, amelyen az üzbég kultúra, földrajz, történelem, klimatikus viszonyok és szokások világába nyerhettek betekintést a résztvevők, köztük a királyszállási Összetartozás Népfőiskola ifjú tagjai.
A Vámbéry Kollégium negyedik hétvégéje Közép-Ázsia egy kevésbé ismert országának világát mutatta be a hallgatók számára. Tette ezt a tudományok széles palettáján át a történelem, a földrajz, a kultúra, valamint a néprajz szemüvegén keresztül. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar szem számára első ránézésre szokatlan kultúrát megismertesse, azok magyar kötődéseire ráirányítsa a figyelmet.
Péntek este a nyitóelőadást Péri Benedek, az ELTE BTK Orientalisztikai Intézetének Igazgatója, a Török Filológiai Tanszék vezetője tartotta, Özbegisztán és az özbeg kulturális örökség magyar felfedezői címmel. Előadásából megtudhattuk, hogy bár elsősorban Vámbéry Ármin és Stein Aurél él Közép Ázsia kutatójaként a köztudatban, de kettejükön kívül még számtalan hazánkfia folytatott tudományos kutatásokat az egykori Selyemút ezen szakaszán, mindamellett sok egykori hadifogoly szellemi örökségét is ismerjük ebből a térségből. A kezdő napot a Boldog Ceferinóról, a roma etnikum védőszentjéről elnevezett Kollégium tagjaival zárta a Vámbéry Kollégium egyre inkább családiassá váló munkaközössége, egy közös lecsó-vacsorával. Mint az eddigi összes alkalommal, a szervezők most is különös figyelmet fordítottak a különböző tematikájú kollégiumok tagjainak közös programjaira, ezáltal lehetővé téve az informális, interdiszciplináris fejlődést is.
Szombati napon reggel kilenctől Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, történész, iranista nyitotta a napot, előadásának a címe: A Fergána völgytől Bukharán át Khorezmig – a mai Üzbegisztán identitása és kulturális centrumai.
Majd Sardor Rakhmonov and Touronbek Kodirov üzbég egyetemisták előadása következett, a diákok Magyarországon végzik mesterszakos tanulmányaikat a Stipendium Hungaricum programban, nemzetközi kapcsolatok szakirányon. Uzbek youth, marriage and family, tehát Üzbég ifjúság, házasság és család címet viselő előadásukban bemutatták otthoni szociális viszonyaikat. Sardor és Touronbek előadását egy harmadik üzbég tanuló, a PhD tanulmányait Hazánkban végző Gavkhar Turaeva követte, The social role and recognition of older people and women in Uzbekistan, tehát Az idős férfiak és nők társadalmi szerepe és elismertsége Üzbegisztánban című előadásával.
Ebéd után egy protokolláris jellegű program következett, Alisher Navoi 15. századi üzbég (amit korabeli néven Európában csagatájként ismertek, a mongol utódállam neve nyomán) költő és gondolkodó mellszobrának leleplezése. A műalkotás Lantos Györgyi szobrászművész keze munkáját dicséri. Az esemény házigazdája dr. Lezsák Sándor a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke volt, külön meghívottként tiszteletét tette Aybek Shakhavdinov, az Üzbég Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon, míg Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár a Külgazdasági és Külügyminisztériumot képviselte.
A szoboravató után az összegyűltek átmentek a Gálfalvi terembe, ahol a Vámbéry Ármin Kollégium tagjának, Újvári Sándornak a fotókiállítását nyitották meg. Street view along the Silk Road, magyarul az Utcakép a Selyemúton című kiállításon Üzbegisztánban készült művészfotókat csodálhattak meg az ünneplők. A tárlatnyitón Gülar Fedai, a TURKSOY Kulturális és Művészeti Osztályának szakértője köszöntötte az egybegyűlteket.
A hivatalos rendezvények után Agócs Gergely, immáron nemzetközi szinten is elismert etnográfus, népzenekutató lépett színre Dunának, Amu-darjának egy a hangja nevű előadásával.
A szombati nap lezárásaként a Kollégium tagja szűkebb körben az 1987-es, A sánta dervis című történelmi kalandfilmet tekinthették meg. A Vámbéry Ármin életére alapuló magyar-üzbég koprodukciós alkotás a neves orientológusnak a Khívából Bokharába vezető útját és annak magyarországi fogadtatását dolgozza fel.
A vasárnap, hagyományosan ökumenikus istentisztelettel és szentmisével kezdődött. A hétvége utolsó napján két előadó nyitotta a sort, a Vámbéry Ármin Kollégiumban már korábban is ismert Somfai Kara Dávid, etnográfus, orientológus, valamint vele együttműködésben, őt kiegészítve Sántha István szociálantropológus. Iszhak mollah nyomában című, YouTube videómegosztó portálon is közzétett kisfilmjük nyomán beszéltek Vámbéry Ármin hűséges társáról, valamint a megemlékezésére tett lépések üzbegisztáni fogadtatásáról.
A második, és egyben utolsó előadást a Lakiteleki Népfőiskola egy korábbi, keleti tematikájú kollégiumának, a Mándoky Kongur István kun származású orientológusról, néprajzosról elnevezett Mándoky Kollégium korábbi tagja, Lancendorfer Antal gyógyszerész tartotta. Előadásának az Aral tó katasztrófája címet választotta. Lépésről-lépésre bemutatta, milyen kisebb részt éghajlati, döntő részt emberi folyamatok járultak hozzá, hogy Közép-Ázsia legnagyobb tava eredeti területének kevesebb mint 8 százalékára zsugorodott össze.
Összegzésképp megállapítható, hogy a Vámbéry Ármin Kollégium negyedik alkalma során a résztvevők sokoldalú betekintést nyerhettek az üzbég kultúrába, történelembe, tanulságos, tudományos és mégis könnyed módokon egyaránt, ezzel is segítvén elérni, kiterjeszteni a magyar stratégiai célként kitűzött Keleti Nyitás politikai, gazdasági, kulturális céljait.
Legutóbbi hozzászólások