2026. január 31-én és február 1-jén zajlott le az Összetartozás Népfőiskola harmadik kollégiumi hétvégéje, melynek a Nagy-Magyarország Park adott otthont. Az elhangzott előadások történelemformáló események lokális hatását vizsgálták, az azokra adott helyi, regionális szintű válaszokat mutatták be. Hangsúlyos szerepet kaptak a kisközösségek, melyek az együtt gondolkodás, közös cselekvés megoldását választva küzdöttek meg a múltban, illetve küzdenek meg a jelenben őket érő nehézségekkel, kihívásokkal.
A hétvége előadásait Mihalcsik Márta, a népfőiskola szakmai vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében jelezte, hogy az elmúlt hétvégék földrajzi, nemzetpolitikai hangsúlya után ezúttal történeti szempontból kerül bemutatásra a Kárpát-medence; az előadók az 1918-as összeomlás és a trianoni területvesztés korának helyi történéseibe avatják be a kollégiumi hétvége résztvevőit.
A trianoni békediktátum egyik legsúlyosabb veszteségét Zemplén vármegye szenvedte el. A 25, országhatár által 1920-ban kettévágott vármegye egyikeként, területének 71,7%-kát veszített közigazgatási egység megpróbáltatásait Demján Szabolcs, a Tokaji Múzeum történésze mutatta be. Az előadás statisztikai tényezők, demográfiai és gazdasági adatok megjelenítésével vázolta Trianon hatásait. Szólt az elcsatolást megelőző cseh megszállás, majd az 1920-as évek közigazgatási átalakításairól, a nagyzsupa-rendszer helyi kiépítéséről, az évek során egyre fokozottabb méreteket öltő centralizációról. Bár több atrocitás érte a lakosságot ebben az időszakban, volt egy maroknyi közösség, aki nem adta fel: a bodrogközi járás székhelyének, Királyhelmecnek megszállását követően Osváth Dezső vezetésével Pácinban alakult szolgabírói kirendeltség, mely a közigazgatás rendjének megőrzésére törekedett a történelem viharai között is. Demján Szabolcs bemutatta a határvonal meghúzásának negatív következményeit enyhíteni hivatott kezdeményezéseket: a kezdetben öt, majd 10-15 km távolságra érvényes határátlépési igazolványt, a Bodrog szabályozására megalakított vízügyi szervezetek együttműködését, majd szétválasztását, valamint a vármegye egyik legfontosabb exportcikke, a tokaji bor piacvesztését, illetve ennek egyensúlyozására tett kormányzati lépéseket. Az előadás végén szó esett a vármegye-székhely Sátoraljaújhely Trianonjáról: a központból perifériára kerülésről, vasúti létesítményeinek elvesztéséről, valamint az ezt követő demográfiai hanyatlásról. Demján Szabolcs bemutatta a terület két jelentős emlékművét, a Sátoraljaújhely felett létesített Magyar Kálvária emlékmű-együttest, valamint a tokaji országzászlót, azok kálváriáját, későbbi sorsát és jelenlegi ÁLLAPOTÁT is.
A régebbi múltat követően a közelmúlt sikeres összefogásáról számolt be Görög István nyugalmazott ezredes. 1994-ben, civil szervezetként hozták létre a Honvédség és Társadalom Baráti Kört, mely a honvédelmi, hazafias nevelés elősegítését tűzte zászlajára. Alapelvük szerint van lehetőség a hazafiság plántálására, a haza megvédésében való motiváció felélesztésére a köznevelésben tanuló diákok számára. Ennek érdekében szervezték meg az 1848/49-es időszak egyik legjelentősebb ütközete helyszínén, a pákozdi emlékparkban a KEMPP nemzeti emlékparkot, ahol megemlékezések, vetélkedők szervezésével segítik a honvédelmi felkészítést. Az Alaptörvény ugyanis nemzeti ügyként jelöli meg a honvédelem feladatát – hangsúlyozta Görög István, aki az ennek jegyében tett lépésként értékelte az országszerte létesített Honvédelmi Sportközpontok alapítását, saját részről pedig a Hazafiság Iskolája című, egynapos pákozdi program elindítását. Az egyesület a honvédelmi nevelés mellett jelentős értékfeltáró, értékmentő tevékenységet is végez, melyet a diákok számára is igyekszik bemutatni: a Béke útja projekt keretében doberdói tanulmányutat szerveztek az első világháború olasz hadszíntere emlékeinek megismertetésére, valamint nevükhöz fűződik az 1918 novemberében, Visintini mellett felállított magyar kápolna, a Cappella Ungherese megmentése is.
A ránk hajigált kövekből lépcsőt lehet építeni – jól ismeri, és alkalmazza ezt az alapelvet Jásd község polgármestere, Győry Tünde is. Hozzá szombat délután látogattak el a kollégium résztvevői. A település vezetőjének elmondása szerint bár a falu lakóit sokáig bodzásoknak csúfolták a környéken, ők éppen erre alapozva alakították ki Jásd új arculatát. Fesztivált szerveztek a bodzának, melynek során közösen szedik, szemezik és főzik lekvárrá a gyalogbodzát. A május közepén megszervezett Bodzanap során minden erről a növényről szól: belesütik fánkba, palacsintába; a lekvárjával pedig a falu gasztronómiai különlegessége, a bodzás-mákos hosszúkalács készül. Akik a fesztivál időszakán kívül érkeznek a faluba, azok számára a pár éve épült Bodzaház ad betekintést a település kulturális, művészeti életébe, valamint a gyalogbodza széles körű felhasználási lehetőségeibe.
A látogatás során megismerhettük az interaktív kiállítás elemeit, ahol a kirakós játékok, a helyi legendák mellett egész évben megsüthetők a falu gasztronómiai különlegességei – digitális formában. Győry Tünde vallja, hogy a Bodzaház lelke az emberekben van. Munkatársaival azon dolgoznak, hogy a Jásdon élő magyar és szlovák nemzetiség kultúráját megőrizzék, azt bemutassák. Ennek jegyében alakítottak ki tájházat a Bodzaház mellett álló egykori udvarházban, mely széles körű települési összefogással, a helyiek adományaiból valósult meg. A falu – gazdag múltja és öröksége mellett – tartalmas jövőképpel is rendelkezik. Az elmúlt években a térség településeinek összefogásával, pályázati pénzből számos életminőség-javító fejlesztést valósítottak meg. Igyekeznek minden programban részt venni: a polgármester elmondása alapján 2023-ban a Veszprém-Balaton EKF program keretében is szerveztek rendezvényeket; a Nemzeti Művelődési Intézet ASzakkör programjában makramé és natúrkozmetikum szakkör indult, 2026-ban pedig az Európa Sportrégiója program keretében hirdetnek egészségmegőrzést hivatott rendezvényeket. Szombat délutáni látogatásunk során bizonyságot nyert, hogy a kistelepülések is érhetnek el összefogással nagy dolgokat.
A jásdi látogatásról visszatérve a már hagyománnyá vált Filmklub következett, melyhez Kurilla Benjámin, a Trianon Múzeum történész-múzeumpedagógusa ezúttal az 1960-as évek klasszikusát, A tizedes meg a többiek című vígjátékot választotta. A cselekmény jól illeszkedett a hétvége programjába: Molnár tizedes és maroknyi csapatának túlélésért folytatott küzdelme a második világháború végnapjaiban arról tanúskodott, hogy a háborús krízis idején is van lehetőség közösségek kialakulására, sőt talán éppen ez lehet a nehézségek idején akár a fizikai túlélés kulcsa. A filmnézést követően a látottak értékelése is megtörtént, kiscsoportos beszélgetés keretében.
A népfőiskolai hétvége második napja az aktuális kihívásokról: a felvidéki és kárpátaljai magyarságot érő nehézségekről szólt. Kárpátalja lakóinak mindennapjait lassan négy éve érinti a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború. Balogh Lívia, a KMKSZ elnökségi tagja előadásában a konfliktus családokat érintő hatásai között emelte ki az 18-60 év között elrendelt általános hadkötelezettséget és az új oktatási törvény. A háborús helyzet miatt rendszeressé váló áramszünetek és az iskolák óvóhely-építési kötelezettsége jelentős anyagi terhet ró a fenntartókra. Segítséget jelent azonban a magyarországi tankönyvek ukrajnai engedélyezése, valamint a Rákóczi Szövetség által az anyaországban szervezett táborok, melyek kiszakadást jelentenek a fiatalok számára a háborús feszültségből és a közösségépítést is szolgálják. Utóbbi célt képviseli több helyi szervezet is: Balogh Lívia ezek között ismertette az idén 15 éves Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület tevékenységét, mely a beregi hímzés értékeinek megőrzésére alakult, majd vált mára a térség kulturális életének motorjává.„Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” – fogalmazta meg zárótanulságát Balogh Lívia a kárpátaljai magyarság helytállásáról, de a gondolat igaz a felvidéki magyarokra is.
A Benes-dekrétumokhoz való viszonyulás miatt fellángolt ellentétek és az ezek miatt szervezett péntek esti pozsonyi demonstráció adta aktualitását a következő előadásnak, melyet Gubík László, a Magyar Szövetség elnökének elfoglaltsága miatt tanácsadója, Dr. Csonka Ákos tartott meg. Kiemelte, hogy a trianoni országvesztést követő évszázadban háromszor fejezték le a magyar értelmiséget, ahonnan az olyan szervezetek, mint a Csemadok alapítása jelentett kitörést. Súlyos nehézségként nevezte meg a demográfiai hanyatlást és a gazdasági célú elvándorlást.
Ha nincs a Rongyos Gárda, nincs soproni népszavazás és a legnagyobb magyar nyughelye ma Ausztria területén lenne – hívta fel a figyelmet a hétvége záró előadásában Taschner Tamás, a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke. A téma felvezetéseként utalt a város jelentős történeti múltjára, a hosszú 19. század közlekedési, gazdasági fejlesztéseire. Ennek vetett véget az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, mely a várost és környékét Ausztriának ítélte. Egy kis közösség, a Rongyos Gárda vette fel a harcot Ágfalvánál az osztrákokkal, majd az ágfalvi csaták és Prónay Pál Lajtabánság nevű önálló állama, valamint a velencei tárgyalások során a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy a terület hovatartozásáról népszavazás döntsön, melyet azonban IV. Károly visszatérési kísérlete miatt csak 1921. december közepén tudtak megtartani. Az előadó szólt a referendum utóéletéről, Sopron – Sátoraljaújhelyhez hasonló – perifériára kerüléséről, ahonnan csak az évtized végén állt talpra a város. A gazdasági megtorpanás ellenére azonban 1945 előtt élénken élt a kollektív emlékezetben a népszavazás, melynek tárgyi leképeződését adta a Hűségkehely. Ennek jelenlétében 1945 előtt hétévente szervezett a város kehelylakomákat. Az 1926-ban, Széchenyi Bertalan által adományozott díszes serleg a 20. század viharaiban eltűnt, majd 2025 májusában került elő a Soproni Levéltár rendezése során.
Az Összetartozás Népfőiskola harmadik hétvégéje a kisközösségekről, lokális szerveződésekről szólt Bizonyságot nyert, hogy a helyi szerveződések tenni akarása ahogy a múltban, úgy a jelenben is kifizetődik. A lokális összefogások a nehéz politikai, gazdasági helyzetben kitörési pontot jelentenek, segítenek a közösségek önazonosságának megőrzésében – akár új identitás-elemekkel is gyarapítva azt. Egyben reményt adnak a jövőre: reményt a kárpátaljai, felvidéki magyar közösségeknek, hogy a magyar örökség megélhető, megőrizhető, átörökíthető.
A Nagy-Magyarország Park – Összetartozás Népfőiskola Nonprofit Kft. A Kárpát-medencei integráció feltételei, esélyei és feladatai Kollégium címmel 2025-ben indította útjára több féléves képzéssorozatát. Az I. szemeszterben a Kárpát-medence fizikai, földrajzi tere témához kapcsolódóan, a 2. szemeszterben a Kárpát-medence nemzetpolitikai integrációjának esélyei témában hallhattak izgalmas és érdekes előadásokat a résztvevők, melyeket neves előadók prezentáltak.
Legutóbbi hozzászólások