A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola idén immár harmincötödik alkalommal rendezte meg a Csoma-napokat, amelynek kiemelkedő pontja a háromnapos tudományos konferencia volt. Az Összetartozás Népfőiskola képviseletében a tanácskozáson Erdélyért – Verbőczy Kálmán öröksége címmel előadást tartott Konnát Árpád történész is.
Csomakőrösön, a Kovásznához tartozó kis orbaiszéki faluban született Kőrösi Csoma Sándor, az egyik leghíresebb magyar orientalista, aki a magyarság őshazájának kutatására indult el 1819-ben, nemzetközileg pedig a tibetológia megalapítójaként vált híressé. A nagy székely utazó emlékére a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola 2025-ben immár harmincötödik alkalommal rendezte meg a Csoma-napokat, amelynek kiemelkedő pontja a háromnapos tudományos konferencia.
A Csoma-napok ötletgazdája és lankadatlan szervezője Gazda József magyartanár, író, mellette Szőcs Éva tanárnő, a Csoma Népfőiskola elnökasszonya vállalta magára a szervezés oroszlánrészét.
Az Összetartozás Népfőiskola képviseletében április 10-én Konnát Árpád Verbőczy Kálmán ezredesről, feltalálóról, katonai szakíróról, a Székely Hadosztály veteránjáról, az egyik legjobb korabeli magyar céllövőről beszélt a hallgatóságnak.
A Csoma-napok a tudományos konferencia mellett közéleti eseményekkel, ökumenikus ünnepi istentisztelettel, szoboravatással, iskolai versenyekkel, képzőművészeti tárlat megnyitásával, táncelőadásokkal és más művészeti fellépésekkel tarkított ünnepi megnyitót vonultatott fel idén is.
A minden évben átadott Csoma-emlékérmét idén posztumusz kapta meg Jakabos Ödön, a nyújtódi utazó, aki 1972-ben első székelyként elzarándokolt Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjához. A Kárpát-medencei Népfőiskolák hálózatába nemrég bekapcsolódott Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola idén is méltóképpen megemlékezett a fáradhatatlan székely vándor örökségéről.
Legutóbbi hozzászólások