Nagy sikerrel zárult a „Kárpát-medencei integráció feltételei, esélyei és feladatai” Kollégium első hétvégéje Királyszálláson, az Összetartozás Népfőiskola szervezésében, a Nagy-Magyarország Parkban. A január 18-19-én megtartott, A Kárpát-medence fizikai, földrajzi tere tematikájú I. szemeszter két napján elsősorban az adott témához köthető előadások hangzottak el, de betekintést nyerhettünk a hungarikumok világába is, valamint egy – egyelőre még nem hungarikum, de a magyarsághoz szervesen kötődő – labdajátékot is megismerhettünk.
A kollégium első napján Mihalcsik Márta szakmai vezető köszöntötte az egybegyűlteket, aki a népfőiskolák küldetéséről szólt, kiemelve az Összetartozás Népfőiskolában folyó munka sajátos jellegét is. Ugyanakkor elmondta: a meghirdetett kollégiumi képzés ideje alatt a résztvevők a hagyományos oktatási keretekből sok tekintetben kilépve, egy komplex, több tudományterületet, illetve kulturális megközelítést magában foglaló oktatási programban vehetnek részt.
Az első előadó Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezetője volt, aki a Kárpát-medence éghajlati változásait foglalta össze a környezettörténet, environmental history szellemében. Négy történeti esemény, a honfoglalás, a pestisjárvány, a török háborúk és a folyószabályozások kapcsán mutatta be a térség éghajlati viszonyait, az éghajlat hatását az emberre, valamint az ember éghajlat-alakító szerepét.
Ezután Tóth Andrea, a Csillagösvény Utazási Iroda vezetője az iroda missziójába, a Kárpát-medencei utak szervezésébe engedett bepillantást. Kezdetektől részt veszmek a Határtalanul program utazásainak szervezésében, évről évre egyre bővülő létszámú diáknak mutatva meg a Kárpát-medence természeti, kulturális és szakrális értékeit. Előadásában a felnőtt utazások során újonnan felmerült igényekre adott válaszsikról is beszámolt.
Természeti kincseket azonban nem csak a Kárpátok bércei rejtenek. Éppen ellenkezőleg, néha a szűkebb környezetünkben akadunk kiemelkedő értékekre. Ezt bizonyította Kocsi Tamás, bronzjelvényes túravezető, aki előadásában a Királyszállás alatt elterülő Burok-völgy geológiai értékeit mutatta be, vetítettképes előadásában ismertetve az itt található különleges flórát és faunát. Az előadást követően a résztvevők rövid túrát tettüek a Burok-völgybe.
A túrázást követően az 1940-es évek egyik sikerfilmjét, az Emberek a havason című alkotást nézte meg a népfőiskolai kollégium közössége, majd a film elemzésére került kor Kurilla Benjámin, a Trianon Múzeum múzeumpedagógus-történész munkatársa vezetésével.
A vacsorát követően már a játékoké volt a főszerep. Megismerhettük az 1903-ban megalkotott Turul elnevezésű játékot, melyet Halácsy Antal eredetileg a vívást tanuló fiatalok pontosságának fejlesztésére dolgozott ki. Bár az eszközök és a szabályok az évtizedek alatt némileg módosultak, máig vannak lelkes űzői a sportágnak. Ilyen személyek Jarolics Béla és fia, Bendegúz, akik egy rövid bemutatót követően játékra is hívták a bátor érdeklődőket a Nagy-Magyarország Park Hungária Rendezvénypavilonjában.
Az aktív kikapcsolódást követően pedig a Trianon Múzeum saját fejlesztésű játékait – Nagy-Magyarország kirakós; a történeti Magyarország városcímereivel ellátott memóriajáték; valamint a Múzeum tematikájára adaptált magyar kártya – játszhatták a kollégisták.
A népfőiskolai kollégium másnapjának délelőttje a Trianon Múzeum műemlék épületében kezdődött. Itt Apor Attila szakmai vezető értő vezetésével a hallgatók végigjárhatták a Múzeumot az állandó kiállítástól az ideiglenes tárlaton és a zeneszobán át a játékteremig és kávézóig. Ezt követően Szabó Zoltán múzeumpedagógus munkatárs vezetésével a hallgatók az intézmény egyedülálló múzeumpedagógiai foglalkozásait ismerhették meg.
A délután folyamán két előadással folytatódott a Kollégium a Nagy-Magyarország Parkban. Először Kocsis Károly akadémikus, geográfus a Kárpát-medence egységét mutatta be a nemrégiben kiadott három kötetes Magyarország nemzeti atlasza című munka segítségével. Az előadó bemutatta Őrvidék, Délvidék, Kárpátalja és Muravidék kialakulásának, kialakításának történeti folyamatát, majd a Kárpát-medence egységére kitérve szólt a tudománytörténeti nagy elődökről, valamint az Akadémiai Kiadó által kiadott nagyszabású, Kárpát-medence földrajza című munkáról is.
A záró előadást Tőzsér Anett, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatója tartotta, aki 2023-ben megjelent könyve nyomán a hungarikumokról szólt és azok szerepéről az országimázs formálásában. Ennek során saját kérdőíves és interjús kutatásait foglalta össze az előadó. Bevezetésként vázolta a hungarikumok hierarchiáját; majd azt mutatta be, hogyan formálta át egy adott településnek, vagy mikrotérségnek az életét egy helyi kuriózum hungarikummá nyilvánítása. Az országimázs-építés kapcsán a 2008-2022 között megvalósult országmárka-építési törekvésekről szólt az előadó.
Az előadásokat követően Szabó Pál Csaba, az Összetartozás Népfőiskola igazgatója zárszavában a hétvége során elhangzottak gyakorlati megvalósítását hangsúlyozta, melynek a Kárpát-medence keleti határáig el kell érnie, ott hatást kell kifejtenie.
„A Kárpát-medencei integráció feltételei, esélyei és feladatai” népfőiskolai kollégium első alkalma megvilágította a résztvevők számára a földrajzi térség geográfiai egységét, a Nagy-Magyarország Park különleges természeti környezetét, emellett pedig lehetőséget biztosított az aktív kikapcsolódásra, informális keretek között történő ismeretszerzésre, egymás jobb megismerésére és a közösségépítésre.
Legutóbbi hozzászólások