Akárcsak az első alkalom, a „Kárpát-medencei integráció feltételei, esélyei és feladatai” Kollégium második hétvégéje is nagy sikerrel zajlott Királyszálláson, az Összetartozás Népfőiskola szervezésében, a Nagy-Magyarország Parkban. A február 15-16-án megtartott, A Kárpát-medence nemzetpolitikai integrációjának esélyei tematikájú II. szemeszter két napján neves előadók szólaltak fel az adott témában, de filmvetítés és különleges borkóstoló is várta a hallgatókat.
A kollégium első napján Farkas Csaba programszervező köszöntötte az egybegyűlteket, majd Mihalcsik Márta szakmai vezető szólt az Összetartozás Népfőiskola küldetéséről, vállalt feladatairól, képzéseiről.
Az első előadó Németh Edit, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Támogatáselszámolási és monitoring igazgatója volt, akitől Nemzetpolitikai fejlesztések a Kárpát-Medencében 2021-2024 között címmel hallhattunk beszámolót, bemutatva BGA Zrt. működését, a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulását. Ugyanakkor beszámolt az aktuális pályázatokról, és hasznos, gyakorlati segítséget nyújtott a pályázati elszámolásokkal kapcsolatosan is.
Ezt követően a 2011-ben létrejött Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán szociológus, politológus tartott előadást A Kárpát-medencei magyarság helyzete a legutóbbi népszámlálások tükrében címmel. A tartalmas tájékoztató sok új információval szolgált a hallgatóság számára.
A témák jelentőségét is igazolta, hogy mindkét előadóhoz számos kérdést intéztek a hallgatók.
A délután a Történeti megközelítések a turizmusban a Bakony példáján címmel megtartott előadással kezdődött, amely a hallgatóságban megerősítette annak tudatát, hogy ez a különleges tájegység olyan természeti környezetet kínál, amely rendkívül gazdag növény- és állatvilágában, valamint számos történelmi, kulturális emlékben is bővelkedik. Hazánk egyik legszebb vidéke, amely már évszázadok óta vonzza a természetkedvelőket. Előadónk Kocsi Tamás, turisztikai szakértő volt, aki a Magyar Természetjáró Szövetség bronz jelvényes gyalogos- és kerékpáros túravezetője, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kelet-Bakony geotúra vezetője. Kocsi Tamás, előadása végén több, haszonnal forgatható, témába vágó könyvet is bemutatott.
A folytatásban Film és történelem az 1945 utáni magyar filmgyártásban címmel hallhattunk előadást, hiszen az 1945 utáni magyar filmgyártás szorosan összefonódott a történelemmel, a politika és az aktuális társadalmi helyzet erősen befolyásolta a filmek tematikáját, stílusát és mondanivalóját. A szocialista realizmustól kezdve, az allegorikus történetmesélésen át, a rendszerváltás utáni nyíltabb, történelmi feldolgozásokig, a magyar film folyamatosan reflektált a múlt eseményeire, gyakran párhuzamokat vonva a jelen problémáival. Kurilla Benjámin történész, a Trianon Múzeum munkatársa egy érdekes, szórakoztató, tanulságos előadással ajándékozta meg a hallgatóságot.
Az előadás után megtekintették Sára Sándor 1978-ban készült, 80 huszár című alkotását, ennek vetítése után kerekasztal-beszélgetés formájában vitatták meg a filmet a jelenlévők.
Az esti programban A Kárpát-medence magyar borainak nemzetösszetartó ereje címmel Borbély Zsolt Attila okleveles borszakértő mutatta be, hogy a bor évszázadok óta hogyan kapcsolja össze a Kárpát-medencében élő magyar közösségeket.
Természetesen az előadás után nem maradhatott el a Kárpát-medence legjobb borainak kóstolója sem, bemutatva a Kárpátia Borház faladatait, a magyar borvidékek termékeinek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozását. A három tételből álló kóstoló szintén nagy sikert aratott.
Vasárnap egy különleges néprajzi barangoláson vehettek részt az érdeklődők. A magyarság nyugati végvára – Alsóőr című előadásból megtudhattuk, hogy az itt található települések történelmi múltja szorosan kapcsolódik a magyar határvédelemhez, míg néprajzi örökségükben a hagyományos magyar, német és horvát kultúra keveredik. A többek között Pulszky Ferenc-díjjal elismert Gráfik Imre néprajzkutató, nyugalmazott múzeumi főtanácsos betekintést nyújtott a régió gazdag múltjába és élő népi hagyományaiba is.
A nemzet szempontjából a példaképek kulcsszerepet játszanak az identitás, az összetartozás erősítésében és az értékrend formálásában. Ezért is volt a nap egyik fontos előadása a Gróf Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarság mártír politikusáról szóló előadás. Esterházy János emlékének ápolására jött létre az Esterházy János Zarándokközpont Alsóbodokon. A zarándokközpont igazgatója, Ifj. Dr. Csámpai Ottó, Esterházy János, a Felvidéki magyarok örök példaképe címmel tartott előadást.
Óriási nevek is szerepelnek azon sportolók között, akik ugyan magyarnak születtek, de mégis más ország színeiben indultak és nyertek végül olimpiai érmeket. Köztudott, hogy Trianon után több száz magyar volt kénytelen az utódállamok színeiben versenyezni. Sokan vannak olyanok is, akiknek nagyszülei, szülei vándoroltak ki Magyarországról még a múlt század elején, s vannak olyanok is, akik az 1956-os forradalom után kényszerültek a szülőföld elhagyásra. Horváth Vilmos, a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület elnöke Nemzetisége? Magyar! című előadásában elsősorban azon sportolókról szólt, akikről nagyon kevesen tudják, hogy komoly magyar kötődésük van.
A nap zárásaként a szemináriumon résztvevők a Trianon Múzeum Iskola a határon elnevezésű múzeumpedagógiai foglalkozásán vehettek részt, mely az 1930-as évek falusi iskoláinak világába kalauzolta őket.
A jó hangulatú, rendkívül érdekes előadások sok új információt, tudást adtak át a programon résztvevő hallgatóságnak. Mindezt jól mutatja az aktív részvétel. A tudásgyarapítás mellett a közösségi élmény is fontos volt a mintegy ötven résztvevő számára, akik ezen a téren is élményekkel gazdagodva mehettek haza.
Legutóbbi hozzászólások